www.icpsr.umich.edu/icpsrweb/ICPSR/
A mostanában népszerű összehasonlító kultúrakutatások célja egy kultúrákon átívelő, egységes társadalmi érték- és kultúraelemzési szempontrendszer felállítása.
Számszerűsíthető eredményei nem abszolút, hanem relatív skálára épülnek, így kizárólag egymással összehasonlítva értelmezhetőek. Két ilyen kutatásra szeretnénk felhívni a figyelmet. Az első a World Value Survey olyan nemzetközi összehasonlító értékvizsgálat, amelynek eddig öt hulláma volt:
1981-1984
1989-1993
1994-1999
1999-2004
2005-2009
A vizsgálat 97 országra terjedt ki, Magyarországot is beleértve.
A vizsgálat alapvetően Inglehart értékelméletére reflektál: az utóbbi években a szekuláris-racionális (modernizáció), illetve az önkifejező értékek irányába (poszt-modernizáció) mozdult a világ. A felmérések alapján kijelenthető, hogy Magyarország lakosai a legtradicionálisabbak közé tartoznak Közép- Európában és az unióban is
A tradicionális-vallásos és világi-racionális gondolkodás értékei közötti elhelyezkedést a vallásosság, a hazaszeretet, tekintélytisztelet, engedelmesség, családközpontúsághoz való viszony szerint értékelték.
Túlélő értékek-önkifejező értékek (más megközelítéssel zárt gondolkodás-nyitott gondolkodás) tekintetében a szabadság, érdekérvényesítés, tolerancia, önállóság és a bizalom értékdimenziók segítségével kategorizálták az országokat.
Magyarország 31 ország közül (Az EU25-ök, valamint Japán, USA, Norvégia, Bulgária, Románia, Horvátország) a világi-racionális értékek felől tekintve a 22.-ik, az onkifejezés értékét tekintve a 29.-ik pozíciót foglalta el (utóbbinál Bulgária és Románia sorakozott fel mögöttünk, a sort pedig Dánia és Svédország vezette).
Egyrészt tehát tradicionálisnak mondhatóak vagyunk, másrészt igen alacsonyan vizsgázunk, mint kreatív ország: inkább a túlélésre játszunk.
Egy másik kutatás más érték-együttes alapján pozícionálja az országokat:www.geert-hofstede.com/
Biztonságra való törekvés (UAI)
„Annak a mértéke, hogy az egyének mennyire érzik magukra nézve fenyegetőnek a bizonytalan, ellentmondásos helyzeteket, és mennyire próbálják azokat aktívan elkerülni”: alacsony értéke érzelemmentességre, konfliktuskeresésre enged következtetni
Individualizmus (IDV)
„Az egyén és a csoport, illetve a csoport és tagjai közötti kapcsolatot jellemzi, az összetartás, felelősség, döntéshozatal és lojalitás egymáshoz való viszonyát fejezi ki”: alacsony értéke kollektivizmusra utal
Hatalmi távolság (PDI)
„A hierarchia eltérő szintjein elhelyezkedő egyének közötti távolság és annak mértéke, hogy a társadalom kisebb hatalommal rendelkező tagjai mennyire fogadják el a hatalom egyenlőtlen elosztását”: alacsony értéke szolidaritást és liberalizmust fejez ki
Hosszú távú szemlélet (LTO)
A dinamikus jövőorientáltságot állítja szembe a statikus múlt, jelen orientációval: alacsony értéke az adott kultúra jellemzően rövid távú időorientáltságát mutatja
Férfiasság (MAS)
„Az értékek és a szerepek megosztása a társadalomban”: alacsony értéke az alárendeltséget, konszenzuskeresésre való hajlamot és az érzelmességet fejezi ki
Az adott dimenziók szerint ránk a következő megállapítások tehetőek:
A magyarok kevésbé viselik jól az alárendeltséget, kevésbé konszenzuskeresők és inkább racionálisak, mint érzelmesek
Ugyanakkor – a csehekhez és a lengyelekhez hasonlóan – az európai átlagnál jobban kerülik a konfliktusokat, és magukra nézve fenyegetőbbnek érzik a bizonytalan helyzeteket. Két szóban kifejezve, ránk leginkább a bizonytalanságkerülés és az individualizmus jellemez.
Utolsó kommentek