Szervezeti kultúra és vezetés

 A vezetés lényege

Valamikor az ipari fejlődés megindulásakor megjelent egy határozott igény a folyamatok irányítására, és szeményes felügyeletére. Ebben a történelmi pillanatban jelent meg a vezető és beosztott viszony a munkafolyamatban.
A vezető tehát az aki a szervezet tagjaival gyüttműködik a szervezet és az egyének céljainak szervezett módon történő megvalósítása érdekében.
A modern vezetés a mai időben az alábbi vezetői feladatcsoportokkal találka szemben magát:
1. Feladat és szervezet vezetése 
2. Emberek vezetése
3. Munkafolyamat vezetése

A vezetés forrásai:
- anyagi erőforrások
- emberi erőforrások
- pénzügyi erőforrások
- információs erőforrások.

Vezetési szintek:
- az operatív szint,
- a vezetői szint, 
- a stratégiat szint.
Az operatív szint jellemző vezető típusa a munkahelyi vezető, aki a közvetlen beosztottak irányítását végzi. A vele kapcsolatban álló vezetői szinten a középvezetők helyezkednek el. Végül a stratégiai szint jellemző vezetője a felső vezető. 


Vezetői képességek és szerepek
A vezetői munka tanulással, gyakorlással elsajátítható.

Egy vezető fejlesztentendő képességei: 

1. Cél kitűzése
A vezetők kiválaszthatják a célok lebontásánál, azt, amely leginkább a főcél teljesítéséhez vezet. A célokat úgy kell kidolgozni, hogy azok az emberek visellkedésében irányadóként szolgáljanak. Mindenkivel, aki azok teljesítésére hivatott, ismertetni kell a célokat. A céloknak ösztönözniük kell a teljesítményt. Az embereknek érezniük kell, hogy a célok érdekeltté teszik őket a szervezetben.

2. Vezetői működés
A vezetői működés szorosan kapcsolódik a cél kitűzésének folyamatához. A vezetői működés arra ösztönzi az embereket, hoggy tegyék meg, amit tőlük elvárnak.

3. Problémamegoldás és döntéshozatal
A rátermett vezető tudja, milyen döntéseket szükséges hozni és hogyan. Gyorsan megoldja a problémákat és megfelelő döntést hoz. A hatékony vezetők meg tudják állapítani a probléma fontosságát. A vezetők problémamegoldó képességéhez lényeges az analitikus képesség. A hatékony vezető maga hoz döntéseket.

4. Kommunikáció
Az információ egyik személytől a másikig történő átadása és megértése a kommunikáció lényege. A jó kommunikációs készségnek három fő szempontját ismerjük. A vezetőnek először a ráérzést kell gyakorolniuk. Ez a képesség, amelynél a dolgokat egy másik ember szemszögéből tátjuk. Második kulcsa a megfelelő közeg alkalmazása. A jó kommunikációhoz a harmadik lényeges képesség a jó megfigyelő képesség. A jó megfigyelők is felelősek azért, hogy a kommunikátorok részére visszajelzést nyújtsanak. 

5. Képzés és tanácsadás
A vezetők a szervezet tagjainak oktatói és tanácsadói. A tanácsadási képességet korlátozni kell a munka-orientált problémákra. A jó vezetők beosztottaik képzésével is foglalkoznak, útmutatást és támogatást nyújtva nekik. Dicséretet és más ösztönzőket ajánlanak fel a jó teljesítmény fejében.

6. Változások és konfliktusok kezelése
A változás az élet ténye, majdnem minden vezetési szerepben. A rátermett vezetők nem engedik, hogy a változás győzze le őket. Minden változás konfliktust von maga után. A hatékony vezetők tudják, hogy bizonyos számú konfliktus jót tesz a szervezetnek. Azt nem szabad állítani, hogy a konfliktus nem lehet romboló hatással a szervezetre.

7. Diplomáciai készség
A vezetés szerepének diplomáciai eleme is van. Ezek a diplomáciai készségek biztosítják a vezetőknek a manőverezéshez a teret. Szervezetben szükség van rájuk. A diplomáciai készségek magukban foglalják az olyan tevékenységeket, mint pl. koalíciók kialakítása, alkudozás, kompromisszum növelése. Ezek közül kétségtelen, hogy mindegyiket alkalmazhatják helytelenül, de konstruktív szemszögből is vizsgálhatók.

8. Gazdálkodás az idővel
Az időt úgy lehet tekinteni, mint lényeges eszközt, vagy mint félelmetes korlátozó akadályt a vezetési tevékenységben. Elismerik, hogy az idő korlátozó tényező. Az idővel való gazdálkodás magába foglalja valaki idejének megtervezését, szervezését és ellenőrzését. Ez azt a képességet jelenti, amellyel másoknak, mint például beosztottaknak, segítünk, hatékonyan irányítjuk idejüket. A hatékony időgazdálkodás a vezetői megszakításokat jelenti, így a munkát eredményesen lehet elvégezni a megfelelő időszakban.

9. Értékelés és jutalmazás
Az emberek azért dolgoznak, hogy cserébe valamit kapjanak. A jutalmazások magukba foglalják az előléptetéseket, fizetésemeléseket, új munkaelosztásokat, dicséreteket, kiegészítő eszközöket. Minden vezetőnek feladata, hogy a beosztottak teljesítményét értékelje. A vezetőknek tájékoztatnunk kell a beosztottakat, ha rosszuk teljesítik munkájukat és azt a tényt is tudomásukra kell hozni, hogy beosztottaik elégtelen, gyenge teljesítményéről tudomásuk van. A legtöbb szervezet formális évi, vagy féléves teljesítményértékelést követel.

Vezetési specializációk
Egy másik ismert felosztás a vezetőket aszerint kategorizálja, hogy mire terjed ki a felelőssége. Ha felelőssége a teljes egység irányítására vonatkozik, akkor általános vezetőnek nevezik. Nálunk az ilyen felelősséggel felruházott vezetőt ügyvezető igazgatónak, ügyvezetőnek, igazgatónak stb. nevezik. A másik típus az ún. funkcionális vezető aki egyfajta tevékenységcsoport irányításáért felelős mint pénzügyi, marketing, termelés stb.
Az egyes vezetői szinteken gyakorolt alapvető vezetői képességeket
- technikai
- humán
- koncepcionális
készségekre szokás felosztani.
A technikai készség az adott munkakörben előforduló szakmai jártasságot jelenti.

A vezetői szerep
A vezetők munkájuk során különböző szerepeket "játszanak el" a szervezeten belül és kivül egyaránt a szervezet céljainak megvalósítása során. Ez az ún. magatartástudományi oldala.
Az emberek közötti szerepek csoportjában található a Nyilvános megjelenések szerepe: amelyek bizonyos ceremoniális kötelezettségekből állnak.
A Főnöki szerepet: a felvétel elbocsátás, a beosztottak elismerése, motiválása, stb. jelenti.
A Kapcsolatteremtés és ápolás: jelentősége korunkban egyre növekszik. A vezetőnek mind a szervezeten belül mind azin kívül hatékony kapcsolatrendszert kell kialakítania és működtetnie.
Az Információs szerepek közül az információgyűjtő szerep lényege a friss aktuális információk utáni kutatás a külső és belső környezetben egyaránt.
Információszétosztó szerepében a vezető adja át szervezete tagjainak mindazikat az információkat, amelyek munkájuk elvégzéséhez szükségesek.
Szóvivő szerep hasonlatos az információs elosztóhoz azzal a különbséggel, hogy a szervezeten kívülre történik. 
Döntési szerepek: az információ az alap a döntéshozatalhoz, a vezetőre négy fajta szerep vár.
Vállalkozóként fejleszti szervezetét.
A zavarelhárító szerep a napi működés problémáira válaszoló vezetői szerep.
Az erőforráselosztó szerep a vezetői munka állandó kísérő jelensége. 
A tárgyaló-megegyező szerep a vezető külső és belső szereplőkkel folytatott tárgyalásaira utal.

Vezetési funkciók
A vezetői tevékenység funkciókra tagolható. A funkciók mutatják meg, hogy mik azok a speciális szakismeretek, amelyek a vezetésnek mint szakmának az összetevői.
- tervezés
- szervezés
- emberek irányítása
- koordináció
- ellenőrzés.

Tervezés
A tervezés középpontjában a jövő áll; mit akarunk elérni és hogyan. A tervezési folyamat egy komplex lépéssorozat, amelyben logikai összefüggések találhatók a célkitűzés, a célokhoz vezető utak, az igénybe vehető erőforrások, a terv bevezetése és az előrehaladás mérése között. Beszélhetünk stratégiai és operatív tervekről, minőségi és mennyiségi tervekről, hosszú, közép és rövidtávú tervekről stb. A felső szintű tervet minél lejjebb haladunk a hierarchiában, annál inkább feladattá kelle konvertálni.

Szervezés
A szervezés irányulhat a szervezetben zajló folyamatokra és/vagy a szervezet felépítésére is. Az egyes vezetési szinteken elhelyezkedő vezetők eltérő súlyú, típusú szervezési feladatokat oldanak meg. Az alsószintű vezetők inkább a termelési folyamat fenntartásával, az erőforrások elosztásával kapcsolatos szervezési feladatokat oldanak meg, míg a felső szintű vezetésre a szervezeti struktúra szervezése a jellemző.
A vezető szervezési funkciója keretében az alábbi feladatokat látja el. 
1. Koordináció
2. Hatáskör gyakorlás
3. Vezetői munkakör meghatározása
4. Specializáció
5. Departmentalizáció/ osztályba szervezés
6. Szervezetfejlesztés-szabályozás

Emberek irányítása
Az emberek tevékenységének közvetlen irányítása a szervezet céljainak elérésére közvetlen, személyes kapcsolatot jelent a vezető és a beosztottjai között.

Koordináció
A koordináció, mint vezetői feladat együttes az egyes szervezeti egységek céljainak és tevékenységének összehangolását jelenti a szervezet céljainak megvalósítása érdekében.

Ellenőrzés 
A vezetői tevékenységet lezáró utolsó tevékenység a visszacsatolás, az utólagos értékelés. A folyamatban történő visszacsatolást, az elért eredmények és hibák feltárását ugyan nem egyedül végzi, abban szakmailag specializált segítőtársai vannak, de egyetemleges felelőssége miatt nem hanyagolhatja el azt.