Szervezeti kultúra és vezetés

A Stratégiaalkotás sorozat harmadik kötete a Stratégiai tervezés és a Stratégiai menedzsment után a vállalati kultúrát mint a stratégiai menedzsment egyik meghatározó pillérét veszi vizsgálat alá. Végre egy jó, magyar nyelvű összefoglaló mű! - gondoltam, amikor kézbe vettem a könyvet. Nem csalódtam, amikor elolvastam. A globalizált világban a vállalati működés egyre inkább nemzetközivé válik. A nemzeti kultúrák és az eltérő hátterű szervezeti kultúrák ismerete legalább két szempontból fontos a sikeres üzlethez. Egyrészt az a vállalkozás, amely stratégiáját nem képes harmonizálni a szervezeti kultúrával, mérsékelt sikerre számíthat a megvalósítás során. Másrészt az a cég, amely külföldi partnerekkel kerül üzleti kapcsolatba, vagy külföldön vállalkozik, az adott ország kultúrájának megértése és kellő kezelése nélkül versenyhátrányba kerül. Az első fejezet a kulturális tényezőnek a szervezet életében betöltött szerepéhez kapcsolódóan alapvető kategóriákat tisztáz. A kultúra funkcionális, interpretáló és pszichológiai megközelítésének lényegi összefoglalásával segít eligazodni a gazdag kultúraértelmezések között, biztosítva ezzel a fogalom lényegének megragadását. A szervezeti kultúra három szintjének - könnyen látható és érzékelhető szint, az elfogadott értékek szintje, és az alapfeltevések, premisszák szintje - tanulmányozása szükséges a szervezet kultúrájának megértéséhez. A vállalati kultúrát befolyásoló tényezők vizsgálata során (2. fejezet) egyértelművé válik, hogy a gazdaság mozgatóerői között az emberi tényező került az első helyre. A vállalati kultúra kialakításánál az ország gazdaságát formáló makrotényezők alkotják a befolyásoló faktorok egyik csoportját, de az egyedi vállalati kultúra kialakulása szempontjából legalább ilyen fontosak a másodlagos tényezők is, amelyek a makrotényezők hatására szuperponálódva határozzák meg az adott cég kultúráját. A fejezet szemléletesen vizsgálja a vállalat életkorának, méretének, profiljának, belső struktúrájának, vezetési stílusának, a nemek és a nemzetiségek arányának befolyásoló hatását. Milyen elemekből tevődik össze a vállalati kultúra? - erre a kérdésre keresi a választ a 3. fejezet. A vállalati kultúra eszmei, a nyelv által közvetített, viselkedésbeli, tárgyiasult és emberi kapcsolati elemekből épül fel. Ebből kiindulva a könyv eszmei-ideológiai síkon, a közvetlenül megragadható kultúraelemek síkjáról és a szociális kapcsolati síkról vizsgálja a vállalati kultúra megnyilvánulásait. Ebben a fejezetben a szerzők jelentős figyelmet szentelnek a kultúra megismerésének, hiszen ez az alapja a vállalati kultúra elfogadásának. A vállalati kultúra és kommunikáció kapcsolatának vizsgálata - különösen napjainknak az információs társadalom építésével kapcsolatos kihívásaira - a könyv egyik legizgalmasabb fejezete. A kultúra építését és változtatását előtérbe helyezve vizsgálja az intern és extern kommunikáció meghatározó tényezőit. Nagyon érzékenyen fókuszálnak a szerzők a kultúraváltozások okozta konfliktusok kezelésére, a nehéz vállalati kommunikációs konfliktusok kezelésére, a súlyos vállalati kommunikációs helyzetekre. A fejezet külön érdekessége és értéke a magyarországi helyzetkép felvázolása, hiszen az elmúlt években jelentős változások zajlottak le a vállalatoknál. Önálló fejezet szól a vállalati kultúra megismeréséről és a megváltoztatására irányuló tevékenység részleteiről. A módszertani igényesség minden elemének megfelel a kvalitatív és kvantitatív eljárások bemutatása. Az egyedi és standardizált kérdőíves felméréseket kiegészítő interjúk, megfigyelések, a látható kultúrajegyek számbavétele (beszámolók, fotók, dokumentumok, organogramok) teszi teljessé a kultúra megismerését. A vállalati kultúra erősíti a vállalat stabilitását, nehéz külső feltételek között segíti a túlélést, illetve javuló feltételek mellett a növekedést. A szerzők elemzései szerint a feltételektől függően vagy a folytonosság biztosítására, vagy a gyökeres átalakulás serkentésére van szükség. A könyv 6. és 7. fejezetében - a jól komponált műveknek megfelelően - a tetőpontra ér. Miért fontos a nemzeti kultúra? Hogyan függ össze a nemzeti, a gazdasági és a vállalati kultúra? Milyen dimenziókban vizsgálták a nemzeti kultúrákat a legjelentősebb kutatók, Hofstede, Hall, Trompenaars? Ezekből a vizsgálatokból milyen általánosítható következtetések vonhatók le? Eredeti és frappáns rész a Milyen kultúratömbök alkotják a világot, és ezen belül Európát? Az erre adott válasz napjaink egyik legizgalmasabb és számunkra talán legérdekesebb, legfontosabb szakmai felelete. Várhatóan hogyan alakul a kelet-közép- európai országok kultúrája a csatlakozás után? A kérdésekre adott válaszok természetesen nem minden napi problémára tudnak megoldást ajánlani, de arra figyelmeztetnek, hogy az üzleti döntések meghozatala során, s a megvalósítás kapcsán is fokozott figyelmet kell fordítanunk az eltérő kulturális sajátosságok megismerésére, s kezelésükre való felkészülésre. A könyv záró fejezete a hazai vállalati kultúra legfontosabb metszeteit foglalja össze. Melyek a magyar nemzeti és gazdasági kultúra legfőbb jellemzői? Melyek a legfontosabb, nemzetközileg is elismert összehasonlító felmérések Magyarországon? Összefoglalja a Hofstede-, a Trompenaars-, a STRATOS és a GLOBE felmérés legfontosabb magyar vonatkozású következtetéseit. Széles érdeklődésre tarthat számot a Melyek a vállalati kultúra szempontjából legmarkánsabban elkülönülő vállalattípusok? kérdés megválaszolása is. A könyv jelentős értéke, hogy mondanivalóját számos példával, szellemes esetleírással illusztrálja. Megjelennek a szerzők kiterjedt és elismert kutatási felméréseinek, elemzéseinek fontosabb következtetései. A kiváló összefoglaló mű egyúttal nagyon felhasználóbarát tankönyv is. A fejezetek bevezetőjében feltett kérdések orientálják az olvasót, az összefoglaló részek pedig az ismeretek rendezését, a korábban megszerzett ismeretekkel történő integrálást támogatják. A tapasztalt szerzők munkáját nyugodt szívvel ajánlom a praktizáló menedzserek, a tanácsadók, az akadémiai és az egyetemi szféra figyelmébe.